Örvényesi vízimalom

Még tavaly határoztuk el, hogy bejárjuk Nyulász Péter Helkája nyomán azokat a helyeket, ahol a regény játszódik, és mi még esetleg nem ismerjük. Persze van rengeteg hely, ahol már jártunk, sőt olyan is, ahol sokszor jártunk, de néhány valahogy kimaradt.

Ilyen az örvényesi vízimalom is. Tegnap végül sorra került. Ha a 71-es úton jövünk Tihany felől, akkor rögtön a falutáblánál jobbra kell kanyarodni, és már ott is vagyunk. A másik irányból kissé kanyargósabb, de ha templom felé tartunk, nem téveszthetjük el.

Internetes leírásokban azt olvastam, hogy a malmról az 1200-as évekből származnak az első írásos adatok, de a malom homlokzatán látható kő szerint, már a XI. században őröltek itt gabonát. Még a múlt század végén is működött, az utolsó molnár a 80-as években is dolgozott, de akkor már múzeumként is látogatható volt az épület.
A malom különlegessége, hogy nem a folyó víz ereje hajtja malomkereket, hanem a rajta lévő cellákba a felülről beleáramló víz súlya. A kiállításon belül nagyobb hangsúly kerül természetesen a malom működésére, a gépeken kialakított kémlelőnyílásokon, ablakokon keresztül azok működését is jól meg lehet figyelni. Elképesztő volt látni, hogy milyen kis élettere volt a molnárnak, és egyáltalán mennyire másodlagos helyet foglalt el az épületben, és nyilván a molnár életében is. Rengeteg használati tárgy volt kiállítva, talán túl sok is. Sokáig lehetett volna bámészkodni közöttük, de a gyerekek elfogadóképességét meghaladta a sok tilalomfa. Gyakorlatilag semmihez nem nyúlhattak hozzá, talán jobban élvezték volna, ha többet matathatnak

Csobánc megérdemel egy napot az életünkből.

Minden évben ilyenkor április végén elmegyünk az ország valamelyik szép vidékére nyaralni vagy kirándulni.
Az idén is folytatva a hagyományt a napot egy kirándulással töltöttük a Balaton felvidéken. Az időjárás is erre kedvezett meleg szép napos idő volt. Reggel korán elindultunk a tőlünk kb. 80 km távolságra lévő Csobánc hegyhez .,A környező hegyeket, mint Badacsony, Szent György hegy, Raposka, Keszthelyi hegység már bejártuk. Csobánc az évek során kimaradott. Nagy kár mert a hegy tetejéről nyíló panoráma élménye egy életre szól.

Gyulakeszinél a hegy lábánál lévő hangulatos parkolóba letéve az autót, a zöld jelzésen eleinte aszfaltozott majd kissé vízmosásos földúton és kavicsos úton mentünk fel a tetőre. Az út első szakaszán a bódító tavaszi virágok illata, és a sütkérező állatok látványa minduntalan megállásra késztetett. 

A második szakasz már erősen emelkedős, igénybe vette a szívet és tüdőt. De megérte felmászni, mert a Csobánc csupasz lapos tetejére érve tapasztaltuk, hogy erről a hegyről a legszebb a kilátás, mint a Balatonra, mint az öreg Bakony vonulatára. Maga a várrom is impozáns látvány nyújt, örömmel láttuk, hogy felújítás alatt áll.

Szerencsére meleg miatt jól esett a Balaton felől fújó szél, mert itt aztán erősen lehetett érezni, nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható. de ez nekünk nem sikerült, mert azért kis párásság volt a levegőbe. A közelebbi hegyek, mint Sümeg jól kivehető volt.

Lefelé sem volt könnyebb az utunk, mert a meredek szakaszon a kavicsos réteg nagyon csúszott, nem is értem miért szórják fel az ösvényt vele. Ott jobban lehetett haladni ahol fadeszkákat raktak le és földes volt az út.

A turista ösvényen haladóknak megegyezett a véleményük, hogy ez a hegy megéri a fáradságot.

Érdemes ellátogatni. júliusban amikor megrendezik a „ Gyulaffy Napok Csobáncért” című hagyományőrző programot.

Középkori forgatag keretében életre kel az 1500-as évek török kori Magyarországának élete, hangulata. Ízelítőt kapunk a kihalófélben lévő mesterségekből, a néphagyományok, népszokások felidézésén keresztül megismerhetjük a kor hagyományait, az őshonos magyar haszonállatvásár pergő, hangulatát. Kóstolót kaphatunk a páratlan íz világú török és magyar konyha ínyencségeiből.

A rendezvény során befolyt bevételeket a csobánci vár romjainak állagmegóvására fordítják, hogy az utókor számára megőrizzük a magyar történelem eme páratlan emlékét..

Tihanyi szobrok

 Sok művész alkotott Tihanyban, például itt van Borsos Miklós legendásan szép kertje, legkedvesebb szobraival. Véletlenül bukkantunk a kis térre, Borsos Miklós tér, majdnem szemben a Tourinform irodával, igazi kis oázis, szépen parkosítva sok levendulával természetesen, és a művész alkotása,  a Primavera.

Az apátság előtt szinte fénylik a nagy napsütésben a Tihanyi Apátságot alapító I. András és feleségének a kijevi Anasztáziának kőszobra.

Az apátság előtt Varga Imre szobra az alapító I András királyt ábrázolja.

1926-tól kezdve az Attila dombon épült meg az ország legszebb 20. századi Kálváriája: a bronz domborműves kőből készült stációkat a történelmi Magyarország vármegyéinek és királyi városainak nevében állították fel. A Kálvária építményeit 1960-ban lerombolták. 1992-ben kezdték el újjáépíteni, most ilyen...

(Sátoraljaújhelyen volt/van hasonló Kálvária)

A Kálvária mellett a Visszhang utca végén egy szobor emlékeztet a jeles költők által is megénekelt tihanyi Echora. Tényleg hallani a visszhangot! Állítólag akár 15 tagú mondást is elismétel.

Csokonai Vitéz Mihály

A TIHANYI EKHÓHOZ

Óh, Tihannak ríjjadó leánya!

Szállj ki szent hegyed közüű.

Ím, kit a sors eddig annyit hánya,

Partod ellenébe űl.

Itt a halvány holdnak fényén

Jajgat és sír elpusztúlt reményén

Egy magános árva szív.

Egy magános árva szív.

...

Ez is egyedi alkotás...

Tihany, Lóczy Lajos gejzírösvény

 A Belső-tó és a távolban a Balaton víztükre az Aranyház gejzírkúp tetejéről

Tihany látnivalóit nemcsak az apátság és a körülötte lévő Ősközség jelentik, a félsziget nagyobb része ma is gyönyörű, túrázásra kiválóan alkalmas természeti környezet. A legszebb helyeket, látnivalókat fűzték fel a

Lóczy Lajos gejzír-ösvény mentén.

A sétaút természetesen szakaszonként is bejárható, mi próbáltunk  egy kisebb részéből  körutat csinálni. Ez főleg a hegycsúcsok, gejzírkúpok mentén halad. 

Érdemes  az új látogató központnál kezdeni a kirándulást. Itt lehet parkolni és bent a 

Levendula Házban

filmvetítés  mutatja be a félsziget kialakulását, megismerhetjük azt a vulkáni tevékenységet, melynek folyamán kialakult a mai tájkép, a gejzírkúpok, kecskekörmök eredetét szemléletes, interaktív, gyerekek számára is érthető kiállítás mutatja be.

1952-ben itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete, 2003-ban az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek.

A félsziget alapját a Pannon-tenger üledékei, homok és agyagrétegek alkotják (ebből mosta ki a Balaton egykor a Congeria-kagylók héját, melyeket kecskekörömként ismerünk).

A pannon üledék fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, melyek a a több millió évvel ezelőtti intenzív vulkanikus működés eredményei. A félsziget peremén végigfutó magaslatok az egykori kalderaperemek maradványai, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben tavak jöttek létre. A bazalttufa rétegek formagazdagságát a kéregmozgások és az erózió együttesen okozták A tűzhányókat később hévforrások követték, melyek felfelé áramolva a mészkőből és homokkőből karbonátot, kovát oldottak ki és raktak le. Így alakultak ki a gejziritek, a félsziget híres gejzírkúpjai. Régen 150-nél is több volt, mostanra kb 60-80 van. A gejzirit ellenállóbb, mint a bazalttufa, így a legmagasabb részei a félszigetnek azok a részei maradtak, melyeket sapkaként forrásmészkő borít: Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, de a bencés apátság épülete is ilyen gejzirit tömbre épült.

A Csúcs-hegyről a kilátás keleti és nyugati irányba

Tourinform irodában lehet beszerezni az apátsággal szemben ingyenes füzetkét a tanösvény térképével és sok hasznos infoval.

Az ürge mező déli végétől indultunk a gejzírmező felé, tábla is jelzi az Aranyház gejzírkúpot. Kb 3 millió évvel ezelőtt a bazaltvulkánosság utóműködése során itt működött a legtöbb hévforrás. A forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a rátelepedett sárga színű zuzmótól kapta. Kicsit benőtte az erdő őket, de érdemes felmászni a sziklákra, csodás a kilátás róluk!

Gejzírkúp

 A távolban a Köröshegyi-völgyhidat lehet látni, ha sikerül a lombok között kikukkantani.

Árnyas fák alatt vezetett az út a túra első szakaszában

Jól jelzett ösvényen lehet haladni, egy ideig déli irányba, majd a félsziget széle mentén észak-nyugatra fordul az út, egészen a Csúcs-hegyig. A túra ezen szakasza árnyas fák alatt vezet, alig látni ki a lombok közül, csak ritkán lehet megpillantani a víztükröt.

A Nyereg-tetőn

Zuzmó a gejzírkúpon

A következő szakasz a Csúcs-hegy (a félsziget legmagasabb pontja, 232 m), Nyereg-tető, Apáti-hegy (216m), szerintünk sokkal szebb, már csak a kilátás miatt is. Itt inkább szubmediterrán jellegű, köves, sziklás gyepek, alacsonyabb bokrok, sok cserszömörce a jellemző. És persze a kifogyhatatlan kabóca cirpelés, a délszaki klíma hatására a hazánkban ritka nagytermetű óriás énekes kabócák nagy számban élnek itt: óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a  mannakabóca (Cicada orni).

Kabócák

Az Apáti hegy után kelet felé, majd déli irányba kanyarodtunk, a régi levendulás mellett, majd újból kelet felé szőlőültetvények között haladva értük el a Belső-tót.

Ha nagy a meleg, érdemesebb ebből az irányból indulni, így a reggeli hűvösebb időben járjuk be a naposabb részeket és mire nagyon tűz a nap, addigra már bent járunk a lombok alatt. Következőleg majd így megyünk!

Sok lepkét, virágot láttunk.

Tihanyi Apátság

Korzenszky Richárd ajánlása a templomot megtekintő látogatóknak:

"Találjon megnyugvást és békét mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába! Álljon meg csodálattal azok műve előtt, akik a műalkotásokat létrehozták és megőrizték! Vigye magával a szépségnek élményét, amely azt hirdeti ezen a helyen is, hogy több és nagyobb a világ annál, mint amit szemünkkel láthatunk.

Béke az érkezőnek, áldás a távozónak!"

A templom  toronypárja közti oromzat fülkéiben Szent Ányos és Szűz Mária szobrai, 

akiknek tiszteletére a templomot szentelték.

A Tihanyi bencés monostort I. András király alapította 1055-ben, III. Henrik német császár feletti győzelmét megörökítendő. Itt alakíttatta ki családi sírboltját és bencés szerzeteseket telepített ide. Ez idő tájt felesége, Anasztázia, kijevi hercegnő révén bazilita szerzetesek is jöttek, akik  Tihanyban az Óvár keleti sziklafalába vájt cellákban telepedtek le (ezek a barátlakások  ma is láthatók).

A király testvérével, Bélával folytatott harc közben nem sokára meghalt és akaratához híven itt temették el 1060-ban. Sírja az egyetlen az Árpád-házi királyok közül, amely a mai napig az eredeti helyén található.

Az apátság épülete Füredről

Az apátság alapító okirata pedig legrégibb hiteles írásos oklevelünk és egyben magyar nyelvemlékünk, mely 58 magyar szót, 9 képzőt és ragot tartalmaz. Híressé vált idézete: Feheruuaru rea meneh hodu utu rea  -  azaz A Fehérvárra menő hadiútra. Néhány magyar szó az oklevélből: árok, bokor, fa fekete, három, homok, kert, mező, sziget, tó, vár, vásár, stb. Az oklevél másolata az altemplomban megtekinthető, az eredeti Pannonhalmán található.

Az oltárképen Szent Ányos látható, aki Orleans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át ápolták. Hazánkba tisztelete valószínűleg I András felesége révén került, akinek lánytestvére francia királynő volt. A főoltár oszlopai között a rendalapító Szent Benedek és nővére Szent Skolasztika, valamint Szent István és Szent László magyar királyok szobrait helyezték el. A templom főkapuja felett valamint két külön oldalsó oltáron is megtalálható a rendalapító és nővérének szobrai.

A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor a 16.-17. században végvárrá vált és a Dunántúlon talán egyedülállóan, egy napra sem került török kézre.  A háború után a királyi kamara a felszabadított területeken álló birtokokat csak ún. fegyverváltság kifizetése után adta vissza egykori tulajdonosainak, amelyet a magyar bencés rend akkor nem tudott megfizetni, így az apátság osztrák bencések tulajdona lett, és csak 1716-ban került vissza  a pannonhalmi apátság tulajdonába. Közben 1702-ben a szabadságharc idején az osztrákok felrobbantották a tihanyi várat, melyből csak az altemplom maradt meg, az eredeti együttes szinte nyomtalanul eltűnt. 

A ma látható barokk templom és kolostor szárny 1719 és 1754 között épült. A templom belső  fából faragott aranyozott szobrai a közép-európai barokk művészet kiváló alkotásai, nagyrészt a tiroli származású Sebastian Stulhoff munkái.

Lotz Károly: Szentháromság

A templom mennyezeti freskói az 1889-s nagy felújítás során készültek, melyre a kor 3 jeles festőjét kérték fel:  Deák-Ébner Lajost, Székely Bertalant  és Lotz Károlyt.

Lécs Ágoston apát monogramja az apát címerével. Az Ő nevéhez fűződik az apátság 18. századi újjáépítése.

(Augustinus Lécs Abbas Tihaniensis)

Szent Jeromos szobra a szószék oldalán.

Az orgona

A templommal szemben új látogató központ épült, itt lehet jegyet venni, mellyel megtekinthető a templom, az altemplom és a múzeum. Először érdemes itt egy kis filmet megnézni az apátság történetéről, a szerzetesi életről. Ezenkívül könyvek, ismertetők is vásárolhatók itt, jó ha van nálunk egy amikor végignézzük a templom belsőt, hisz ismerve az egyes oltárokat tartalmasabb látogatást tehetünk. Befelé haladva először  a Lourdesi Mária -oltár és a Keresztelő-kút, majd a Szt Benedek és Szt Skolasztika oltárok, a szószék és a Máriacelli és Jézus szíve-oltárok vannak. A Máriacelli oltár jobb oldali angyalához fűződik az a legenda, hogy benne Stulhoff Sebestyén korán elhalt kedvesének arcvonásait örökítette meg.

A román kori altemplom

A múzeumban érdekes kiállítás látható, többek között egy szoba az utolsó magyar uralkodó emlékére: IV. Károly és felesége Zita királynő 1921. október 26-31 között itt töltötte utolsó magyarországi napjait, mielőtt az antant Madeira szigetére száműzte őket.

"A templom és a művészet elválaszthatatlanul összetartozik. A templom nem csupán művészettörténeti emlék. A templom messziről figyelmeztető látvány, hogy a földről tekintsünk föl az égre. Belső tér, amely embereket gyűjt össze. Embereket, akik látni akarják a szépet. Embereket, akik keresik a csendességet. Embereket, akik föl akarják emelni a szívüket." Korzenszky Richárd szavaival kívánok tartalmas látogatást.

Szentbékkálla - templomi koncertek

Szombat esténként a Nemzeti Filharmonikusok tagjaiból alakult Grazioso Kamarazenekar ad koncertet Szentbékkálla templomában. Aki erre jár - vagy egy balatoni nap után kikapcsolódást keres, jöjjön sétáljon egyet a falunkban, mássza meg a köveinket, igyon egy pohár jó bort valamelyik pincénél és hallgasson nyár esti koncertet! A program itt. A koncerteket Kovács Géza a Nemzeti Filharmonikusok igazgatója ismerteti és hozza közelebb a kevésbé zeneértőkhöz is.

Tordasi tó

Már egyértelműen tavasz van, viszont egy hete még, vasárnap visszahúztuk a téli cipőt és kabátot, úgy indultunk útnak.
A szomszéd településre szívesen megyünk a tóhoz, mert a téli időszakra sem engedik le a vizét, és naplementekor sem zár be (napfelkeltekor is nyitva :)
Pár hónapja változott csak a helyzet annyiban, hogy éjjel már nem nem lehet kicsücsülnie a romantikus pároknak, mert este 10-kor a csárda zárása egyben kapuzárás is.

Ami található itt:
tó: víz-élményre, tó: horgászatra, kilátó, állatsimogató (bár az utóbbi időben korlátozták a csekély fajtaszámú állatsereglet látogathatóságát), tájjellegű ház - néhány használati tárggyal, fekete-fehér archív fotók a csárdában és a hatalmas, tóra néző teraszon. Ja, kalandpark is nyílt, télre zárva. Így a játszótér is.

Terasz: azóta már kikerültek az asztalok, székek, oszlopokra az archív fotók

Föntebb, a csárda és kalandpark linkjénél bővebb információk érhetők el a hely további lehetőségeire, árakra, rendelésekre, stb.

Tatai kiruccanás

Szombaton délután érkeztünk Tatára, ahol első programunk egy veteránbuszos kirándulás volt. A Hotel Arnold tulajdonosa megszállott veteránautó gyűjtő (a Hotelben megszálló vendégeknek grátisz jár a buszos kirándulás). Körbe vitt minket a városon, majd Baj felé vettük az irányt. Végállomásunk a Turay Pincészet volt, ahol nagyon kedves vendéglátásban volt részünk. A házigazdáink igazán kitettek magukért, saját maguk által készített csülök pörkölttel vártak minket, de vacsora előtt és után megkóstolhattuk a pincészet borait is.

Másnap Tata nevezetességeivel ismerkedtünk meg: körbe sétáltuk a Cseke-tavat és közben megmásztuk a romokat, megcsodáltuk a dzsámit és még a kacsák etetésére is jutott időnk.



Nap végén pedig bevettük a 172 lépcsőfok magassággal bíró kilátót, ahonnan nagyon klassz panorámában volt részünk.



Az utolsó napon pedig a várhoz látogattunk el.