Idézet:

Somvirág, somvirág, aranysárga a világ. / Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó: / fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni, /


árkon-bokron átal, háton hátizsákkal, / menni, mendegélni, este hazatérni: / fűzfalovam kocogva, fűzfasípom tutogva, /


somvirággal, kakukkfűvel, kakukkszóval, tele szívvel.


(Kányádi Sándor)

2011. december 26., hétfő

Szakácskönyv-tár

Ha valakinek feladta a leckét a karácsonyi főzőcskézés, de tudja, hogy a szilveszterit sem fogja megúszni, vagy
számol azzal a ténnyel, hogy jövőre is lesz karácsony....
Nos, annak itt van több mint 360 db. szakácskönyv, több ezer recepttel-egy helyen!
Letöltés:
363 szakácskönyv és több ezer recept

Az előző feltöltés hibás volt, ez már működik!
A data.hu oldaláról tölthető le, lassú letöltéssel /kb.8 perc/.
rar. formátum, tehát ki kell "csomagolni".

2011. december 24., szombat

2011. december 21., szerda

Vodica - Máriakönnye

Baja és Érsekcsanád között az 51-s főút mentén található egy több szempontból is csodás hely. Egyrészt mert mint a neve is mutatja egy Mária-kegyhely, másrészt nagyon szép természeti környezetben helyezkedik el.

Vodica - vizecskét jelent.


Tavasszal, még éppen lombfakadás előtt jártunk arra, gyönyörűek voltak a templom körüli hatalmas fák törzsei. Az út mindkét oldala gondozott, parkoló és padok is vannak.


A kápolna a ferencesekhez tartozott korábban, 1811-ben épült.


Két forrás található itt és két története is van a kegyhelynek, az egyik magyar, a másik szerb.
(Kinagyítva a képet el lehet olvasni a kegyhely történetét)


Régen minden parasztházban volt  Jézus kereszthalálát ábrázoló kép, meglepődve láttam, hogy nálunk otthon pont olyan van, mint itt Vodican az egyik forrásnál.


A források és a templom mögött szép vízparti élőhely található, hiszen közel vagyunk a Dunához. Pár évvel ezelőtt a Széchenyi terv keretében létrehoztak itt egy 500 méter hosszú tanösvényt is.


A templomtorony.

Néhány gondolat, hogy miért is érdemes itthon/is/szétnézni, ha szép helyeket keresünk

A hazai tájak védelmében 1
A hazai tájak védelmében 2

Nagyon tetszett a második rész végén a záró sor:
"Idén nem megyek külföldre nyaralni, irány Erdély."

2011. december 18., vasárnap

Bemutatkozás - NOMÁD a hegyek vándora - túra blog

Üdvözlöm az olvasókat!!
Ebben a blogban elsősorban a túráimról és a túrázáshoz kapcsolódó dolgokról szeretnék írni, de persze azért helyet kapnak majd egyéb témák is. Hiszen az élet nem csak túra és kacagás.....Túrák, Tippek, Gondolatok, Hasznos oldalak, Magyarország-Északi középhegység, Románia-Erdélyi szigethegység, Szállások, Humor
Ízelítőnek néhány kép a blogból:

Bükk hegység, Bánkút, Petőfi kilátó
Bükk hegység, Bánkút, Petőfi kilátó

Románia, Erdélyi szigethegység, Pádis
Szabadkígyós-kastélypark



Bükk hegység, Vörös-kö forrás 
















Ha felkeltette figyelmét az ismertető, nézze meg az oldalt az alábbi címen:


2011. november 7., hétfő

Csatár

A múltkor rossz buszra szálltam, így utaztam keresztül Csatáron. Ahogy fordult a busz egy Szent István tiszteletére 1925-ben emelt keresztre figyeltem fel. Gondoltam ide fényképezőgéppel együtt kell visszatérni. A község hírét a Csatári-biblia vitte el a világba.

Az idézetet a Vendégváró.hu weboldalról másoltam ide az egyszerűség kedvéért:

"A település megközelíthető: a 8-as úton Vasvárig, majd tovább a 74-esen Zalaegerszeg után, vagy Keszthely felől a 75-ösön, majd tovább a 74-esen északi irányban. Nevét 1141-61-ben említették először oklevelek Chitary alakban, ami szolganépre, fegyverkészítőkre utal. A környéken épült a Márton comes által 1137-ben alapított bencés kolostor.Az alapító a bencés apátságnak adományozta a magyar kultúrtörténetben híressé vált Gutkeled, más néven Csatári-bibliát. A kétkötetes kódexet a XI. század második felében festhették Salzburgban, s innen érkezett nem sokkal később Magyarországra. A csatári bencésektől került a kódex az ausztriai Admontba, így 1937-től Admonti Biblia néven az Osztrák Nemzeti Könyvtár egyik féltett kincse. A kolostorból ma már semmi sem látható."











S végül egy weblapajánló: műemlékem  azoknak, akik sokat járják az országot, szeretnek fotózni, érdeklik őket a műemlékek, s hajlandók a meghirdetőkkel együtt játszani vagy versenyezni vagy inkább munkálkodni?






2011. október 28., péntek

Egy rendkívüli útiajánló

Márpedig azért rendkívüli, mert olvasnivalót szeretnék ajánlani főleg a gyermekes családoknak, de felnőttek részére is remek olvasmány.

A könyv pediglen: Nyulász Péter: Helka c. meseregénye. Végre egy varázslós, rejtelmes, tündéres, regés, mondás irodalmi alkotás, mely egy elfeledett magyar mondát dolgoz fel és gondol tovább.
A történetről, kritikákról kérlek itt olvassatok. Nálam szebben és kerekebben foglalják össze Helka erényeit.
Amiért ide feltettem: Olvasás után természetesen alig várjuk, hogy a Helka színhelyeit bejárjuk, hisz ezek valós, meglévő természeti adottságok, melyek itt Magyarországon, kézzelfogható közelségben találhatóak. A gyerekek számára különösen izgalmas, hogy a könyv borítóján szerepelnek a térképek, ezeket többször és alaposan átnézték már, nem tudnak betelni vele. Izgatottan kutatják a térképen megjelenő helységek eredeti, valós helyeit. Kisebb tananyagot kaptak földrajzból.
A természeti kincsek mellett a magyar vonatkozású nevek is szórakoztatják őket, és természetesen a könyv humora és története.
Jön karácsony, szerintem egy remek ajándék, ami tavasszal tovább gondolható remek túrákba! Jó olvasást és jó utat!!

2011. október 18., kedd

Kőhegy, Budaörs és Repülőmúzeum

Ismét egy fényképek nélküli bejegyzés következik. Ezt kérlek nézzétek el nekem, de három gyerekkel és jelenleg kismama-visszeres lábakkal minden plusz terhet itthon hagytam.
Nagyon régóta szemezünk a budaörsi Kőhegyen lévő kápolnával, de pont a kis távolság miatt mindig elmaradt a megmászása. Azonban a múlt hétvégén egyedül voltam a gyerekkel és a megtett kilométerek számától reméltem a minél nyugodtabb és derűsebb napot. Kapóra jött Túrakölyök remek leírása a Kőhegyről, így szombaton elindultunk, hogy a harcimacskákra hasonlító dedek, doromboló kiscicává változzanak, mire apa több nap után hazaér.
Bár a leírás nagyszerűen útbaigazítja az embert, én térkép és GPS nélkül egy darabig csak kóvályogtam Budaörs zegzugos utcáin. Aztán megláttuk a Kőhegy fogadót, és reméltem, hogy innen csak feljutunk valahogy. A valahogy be is jött, mert egy üres telken - bár tilosban -, de azért nekiálltunk a mászásnak. (Mivel tilos, ezért nem is határozom meg a pontos helyet.)
A terep nem lett volna nehéz, ha anya nem az utcai cipőjében van, és ha a 8 évesnek nem lett volna kegyetlen izomláza. A két fiú viszont nagyon bírta a "hegymászást". Főleg a középső, akinek nagylány híján nem volt konkurenciája, így ő volt a hős, aki felfedezi előttünk a terepet. A 3 éves is simán vette az akadályokat és élvezte, hogy néhol gatyaféken közlekedik.
Nagyon élveztük az őszi időt. A gyerekek rácsodálkoztak, hogy a Kőhegy két oldalán két világ van. A Kőhegy története lenyűgözte őket, többször kérték, hogy csakmégegyszermeséldel. Azt nagyon sajnálták, hogy a barlanglakás nem látogatható. Csudára izgi gondolat lehetett a számukra. A kisebb sziklák megmászása ugyancsak nagy öröm volt számukra. Ők még időztek volna és szívták volna magukba a helyet, de indulni kellett, mert az idő nagy úr.
Amikor porosan, szomjasan leértünk, jól esett nekik a meleg autóban a rövid pihenés.
Mivel a repülőgép leszállásig még volt egy apró idő, gyors körsétát tettünk a Repülőgép Emlékparkban. Figyelem!! Felkészületlen anyák, ne vigyék az érdeklődő fiúgyermeket ilyen helyre, mert nagyobb zavarba jönnek. Egy szó, mint száz. Ez bizony apás hely. Mert nekem hiába magyarázták meg fizikán és azóta 1000x, egyszerűen lenyűgöz, hogy ezek az oltári nagy vasak, hogyan maradnak fent a levegőben!! Egy szó, mint száz: hiányzott a hozzáértő magyarázat.

2011. október 13., csütörtök

Utazások

Kedves Blogolvasók!

Rendhagyó módon nem tájakat, városokat, falvakat stb. ajánlok mutatok be, hanem tájakat, városokat és falvakat, stb. kicsit másként. Nagy utazók, más országokban élők könyveit olvastam, s elárulom megfogtak a gondolataik. Gondoltam közreadom. Helyekről, néha országokról írnak, de a közös egy másfajta megközelítés, ami nem külső, hanem belső, néha a lélek legmélye. A szerzők nem magyarok, sajnos ilyen könyvek nem kerültek a kezembe vagy elkerültek. Fogadjátok most ezeket a gondolatokat elmélyüléssel, szeretettel!


Talán más a szavad, mint Rómáé – felelete Giulio.
Hogy érted ezt?
Nem tudtad? Ahhoz, hogy megérts egy várost és a lakóit, tudnod kell, mi a város szava.

Minden városnak van egy meghatározó szava, amely leírja az ott élők többségét. Ha az ember képes lenne a járókelők gondolataiba beleolvasni, észrevenné, hogy legtöbbjüknek ugyanaz a gondolat jár az eszében. Amire a többség gondol, az a város szava. És ha a te saját szavad, nem egyezik ezzel, akkor nem ehhez a városhoz tartozol.
Elizabeth Gilbert


Amikor ott van az ember valahol, megkezdődik az utazás a lélek mélyére – vagy nem. Valami sajátoddá teheti a tájat, az a bizonyos valami, amit semmilyen könyv lapjain nem fogsz megtalálni. Lehet, hogy valami egyszerű dolog, mint pl. az a fény, amelyet az egymásba karoló három nő arcán láttam, amikor a késő délutáni nap besütött a Rugapianára. Olyan volt az a fény, mint az áldás. Azt akartam, hogy az én bőrömet is ilyen fény melegítse.
Frances Mayes


Ahhoz, hogy egy hely valódi arcát megismerhessük, el kell rugaszkodnunk az érzékeink által sugallt benyomásoktól, s a színfalak mögé kell néznünk….. Csak így szívhatjuk magunkba a hely esszenciáját.
Az utazás nem más, mint előkészület az élmény befogadására. Aki túl gyorsan éri el célját, az hajlamos lehet arra, hogy lebecsülje azt, és sekélyebb megértésre tegyen szert.

Ahhoz hogy valaki megértse (egy ) téren zajló eseményeket mindenekelőtt hátat kell fordítania a gondolkodás révén történő ismeretszerzésnek. Meg kell tanulnia felfogni a tér nyers, szabadon áramló energiáit, amelyek nem a szemen vagy a fülön át  hatolnak a fejbe, hanem beívódnak az ember bőrébe.

Az igazi utazás sosem merülhet ki abban, hogy csupán a nevezetességeket tekinted meg, hogy az emlékeikkel hazatérve elkápráztasd a barátaidat. Magányos, egyedül töltött esték nélkül, amikor azért epekedsz, bár lennél inkább máshol, nem lehet teljes értékű egyetlen utazás sem. Ezek a pillanatok sokkal értékesebbek, mintsem azt gondolnánk. Részben rejtegetnivalók, másrészt büszkeséget fakasztanak, de mindenképpen olyan közeli útitársak, amiket szívéhez szorít a vándor.

Apám egy országot leginkább a meséiből szeretett megismerni. A mesék sajátos módon ragadnak magukkal - szokta volt mondani, színes történetikkel szórakozást nyújtanak, de közben önismeretre is tanítanak. Hallgassátok a meséket, hasznos vezérfonallal szolgálnak az élethez.
Tahir Shah

2011. október 9., vasárnap

Walter vendéglő - Perbál

Nagyon régen jelentkeztem a blogon és az idei ősz, jövő tavasz nem is a nagy túrákról, jövés-menésről fog szólni. Most jól esik, ha végre pihenhetek, ha nem kell lótni-futni, ide-oda rohangálni. Ennek megfelelően most egy ülős bejegyzéssel jelentkezek. No és ne csak üljünk, együnk is:-)
A férjem nagy haspók, szereti a gasztronómiát és persze a hasát. Így amikor meglátta az újságárusnál a Népszabadság kiadványát a 100 legjobb magyar étterem címmel, meg kellett vennie.
Örömmel tapasztaltuk, hogy szűkebb környezetünkből is bekerült étterem a legígéretesebb vidéki étterem cím  alatt. Így egyik vasárnap - amikor lusta voltam főzni átutaztunk Perbálra a Walter étterembe.
Perbál egy csendes, kicsi falu Zsámbék mellett. Az étterem a falu főutcáján a Közösségi ház mellett egy csodaszép épületben van.
Története és tulajdonképpen minden fontos a honlapon elolvasható.
Ami számunkra fontos volt, hogy az épület és a kert csodaszép, nagy nyugalom van - köszönhető, hogy amikor ott voltunk nem sok vendég volt. Az első rész az étterem, aztán hátrébb van egy különterem, amely gyerekes családoknak ideális. Eldugott, így nem kell fészkelődni, ha a gyerekek hangosabbak és a játszósarok rengeteg játékot tartalmaz, így nyugodtan lehet elfogyasztani az ételt. A kertben gyerekjátszó, így itt is nyugodtan lehet családosan étkezni.
A háznak van saját bora, ami V. szerint nagyon kellemes.
Az étlapot Ruprecht László kreatív séf  állította össze. Szemre ingerlő finomságok sorakoznak benne.
Mi kértünk előételt, bár a házban eleve szolgálnak fel egy kis kolbászos, kacszsíros, sonkás tálat, csudára ínycsiklandó tökmagos, teljes kiőrlésű és fehér kenyérre.
Borban abált kacsamáj, töpörtyűs kacsazsírral, mézes borsziruppal előétel V.-t teljesen levette a lábáról. Omlós finomság, de vigyázni kell vele, mert hatalmas adag, így a kisebb gyomrúak könnyen jóllakhatnak vele.
A levesek és főételek szintén kiválóak, de hatalmas az adagok. A Rozmaringos mangalica szűz napi főzelékkel tökéletes, de az általam megkóstolt fogas is remek eledel. Nem próbálom leírni, mert szakmai szemmel erősen bele lehetne kötni az írásomba.
A gyerekek túrógombócot ettek, ami 3 hatalmas maroknyi gombóc, így nekünk is bőven jutott desszert. Azért még a kiadvány által megemlített házi krémesre beneveztünk. Én így szeretem. Ne szálljon a krém, hanem legyen benne anyag.
Az étteremben van napi menü, ami talán megfelelőbb táplálék a kerékpárosok és napi betérők számára.
Kiszolgálás: 5
Ár-érték: 5
Drágaság: 4
Környezet: 5


(Elnézést a betűháttérért, nem tudom kivenni...)

2011. szeptember 12., hétfő

A Dél-Zalai Erdőtáj kerékpárút

A Dél-Zalai vidék dombhátakra felkapaszkodó és völgyekbe lefutó, szeszélyesen kanyargó békés útjai minden kerékpáros számára feledhetetlen élményt nyújtanak.

E táblától indul a Dél-Zalai Erdőtáj kerékpározás céljára irányjelző és ismertető táblákkal kijelölt útja, mely Letenye és Lenti között 90 km hosszúságban kanyarog kis forgalmú és erdei utakon.



Ebből mi egy kb. 35 km-s szakasz jelöltünk ki, Lentiből kiindulva és ugyanide érkezve, egy kisebb kört megtéve.

Az út első szakaszát sík és aszfaltozott kerékpárúton tettük meg, majd jött a második nehezebb rész, mely erdei utakon (nagyrészt földes és kavicsos) és egyre magasodó emelkedőkön tettük meg. Bizony sok helyen leszállva és tolva a kerékpárt gyalogosan haladtunk. A sok látnivaló, a szép környezet, a panorámás kilátás, a tiszta jó levegő kárpótolt minket a fáradságért.

Első megálló Máhomfa, ahol két út közül választhattunk mi a romantikusabb mezei utat , a kukorica táblák közöttit választottuk, mely Kerkateskándra vitt.

A falu határában két kis horgásztó várja az utazót.


Kerkateskánd központját is a jellegzetes, hagyományos, fából készült harangláb díszíti.

Kerkateskánd egyike azon zalai falvaknak, ahol még él az állattartás hagyománya, amely hajdan az egész vidék fő megélhetési forrása volt: szarvasmarhákban és lovakban gyönyörködhetünk a falu határában, ahol kisebb lovas pálya is található.

Következő állomás Szécsisziget. A hajdani mezőváros dicső történelmi múlttal büszkélkedhet, hiszen e helyütt már a XV. században vár állott, melynek helyén ma szépen felújított kastély található. Parkjában bivaly csorda legelészik. A várkastély szomszédságában áll Zala megye legszebb barokk temploma. Szécsiszigetnek is megvan a maga erdőkkel övezett szőlőhegye, ahol festői környezetben áll a Mároki kápolna. Kerka folyó partján fekvő helység egyik szép látnivalója a Vizi-malom múzeum. Szinte bizonyos, hogy ilyen ideális természeti adottságok és a folyamatosan lakott település mellett már a középkortól kezdődően állhatott itt vízimalom. A jelenlegi formáját, tömegét a XVIII. század közepe táján a Szapáryak megbízásából nyeri el. Szécsiszigeten a malom, a malom-tó és a környező ligetes rét, a Kerka-Natúrpark része. A vízi-, és madárvilág számára ez a terület már ma is egy értékes természetes élettér.


Tormafölde előtt Lovászi felé kanyarodtunk el. Lovászi, a fekete arany egykori hazája, mely sok emléket őriz egykori földművelő és olajbányász múltjából. A 6,3 kilométer hosszú Kankalin Tanösvény egy részét bejárva láttuk az olajipar nyomát. Mostanra már mozdulatlanul álló „bólogató kutakat” és emlékhellyé nyilvánított telepeket.

A szőlőhegyeket elhagyva szép erdei tájon, de egyre meredekebb erdei utakon értünk fel kb. 300 m magasságban lévő Kishegyre. mely közvetlenül a szlovén-magyar határon magasodik, s pazar panorámát kínál a Mura-vidékre és a Lenti körüli szőlőhegyekre is. E varázslatos vidéken, amerre a szem ellát, mindenütt tölgy- és bükkerdők pompáznak.


Majd lejtős szőlőhegyi úton leértünk Lendvadedesre. Egy erdők közt megbúvó falucskába, kb. 45 lakóval. igazi tájba illeszkedő szép dél zalai falucska. Lendvadedesről erdei utacska vezet Rédicsre, ahonnan Lentiig kerékpárúton lehet haladni. De kerékpárút vezet a falu horgásztavához is.

Lendvadedesi-tótól közúton juthattunk el „Zala megye legkisebb”, de természeti értékekben annál gazdagabb községébe, Gosztolára. Az elbűvölő táj, a fenséges erdők, a mindenhol kitapintható nyugalom, népszerű üdülőfaluvá tette ezt az alig 20 fős falucskát.

Gosztolát elhagyva s Lenti felé haladva ismét erdő borította dombokon és magaslatokon haladtunk. Itt magasodó Lenti-hegyről is gyönyörű kilátás nyílt a környező tájra. Megannyi sok pincével és szőlőbirtokkal és Szent Márton áldásával találkoztunk.

Végül az út jutalmaként meredek lejtős aszfaltozott úton visszaérkeztünk Lentibe.

Bővebb ajánlások a http://www.del-zalai-erdotaj.hu/