Az én rétem

Engedjétek meg hogy egy kis meséléssel kezdjem az ajánlót. Annak aki ilyesféle érzelgős nosztalgiázásra nem vevő, ajánlom átugrani a következő bekezdést. :)

Gyermekkoromban nagyon sokat utaztunk a családommal, azt hiszem négy gyerek mellett csak így lehet épeszűnek maradni. Olyan 8-10 éves lehetettem mikor először mentünk az Őrségbe („Őrség? Ki áll őrt, anya? Katonák lesznek? Lehet majd lőni?”), egész pontosan Szalafőre. Édesanyám barátnőjének az anyja lakott ott, ő intézett nekünk szállást – el lehet képzelni, 4 felnőtt, 8-10 gyerek, földön, matracon, mindenhol aludtunk, nem volt gond, szerettük, sokat sátraztunk korábban. „Romantikus” mondanák ma. Akkor csak „olcsó” volt. Lényeg a lényeg: beleszerettünk a vidékbe, dimbes-dombos zöld tájaiba, napfény-tőrök szabdalta erdeibe, barátságos embereibe. A tókákból ebihalat fogtunk – néha bele is estünk, nem gond, nyár volt, megszáradtunk, pesti gyerek sincs cukorból -, gombát szedtünk az erdőkben, versenyt futottunk a kaszálókon, mellettünk kilométerhosszan lengett az aranyló búzakalásztenger. Az Őrség bekebelezett minket, és többé nem engedett. Rá következő évben még béreltünk egy szállást, de már a következő tavaszon megvettük a Saját Házunkat.

Farkasfa az Őrség és a Vendvidék határán álló apró falu. Két utca, egy kis bolt, koccintó és templom (ez utóbbi  nem is tekint olyan hosszú múltra vissza, de belső falfreskói így is megtekintésre érdemesek!) minden látszólagos éke – ha az „átlagturista”szemével nézzük. Mert mindahhoz a szépséghez, bájhoz amit még rejteget, egy kicsivel közelebb kell menni. Több szállás is akad a faluban, helyi jellegzetességként mindegyik az eredeti tulajdonos család nevét, és nem a jelenlegi tulaj nevét viseli (Csaliti, Csatár, Vingasz) és nagyjából a falunak ugyanazon a részén találhatóak. Mindegyik szállás elég nyugalmas és mivel a környék is gyönyörű, kisgyerekeseknek is ajánlom.

A falu határában található a Fekete Tó névre hallgató ősi tőzegláp, számos védett növénnyel – egyébként aki ide látogat mindenképpen vegye figyelembe hogy a falu az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, így ügyelni kell arra hogy mit szakít le az ember az erdőben és mit nem, valamint kerülni kell a szemetelést (ezt egyébként is, szerintem). Ez nyilván nem azt jelenti hogy nem lehet a szállások kertjében letépni egy pitypangot, de jó ha megbeszéljük a gyerekekkel hogy fontos odafigyelni erre is. A tőzegláp egész évben látogatható, de ne számítsunk kiépített látványosságra. Közvetlenül a művelődési ház tőszomszédságában úgynevezett „félszoknyás” harangláb áll. Míg a falunak nem volt temploma – ez egyébként nem is volt olyan régen, a kis fehérre meszelt, barátságos kis épület csupán 10 éve épült – ez a harangláb helyettesítette a harangtornyot.

Farkasfától kicsit eltávolodva valamivel gyermekbarátabb – és meleg nyári napokon felnőttbarátabb – szórakozást is találhatunk a Hársas Tó képében. Ez egy mesterséges víztározó aminek egyik részét strandolásra alkalmassá alakították míg a másik rész a horgászok birodalma maradt. A hely elbűvölő, ha időnk és kedvünk engedi mindenképpen érdemes egy kora reggeli vagy késő délutáni órán kilátogatni, amikor nincs tömve a part fürdőzőkkel. Nem kell mást tenni mint leülni egy padra és magunkba szívni a varázslatot amit ez a gyönyörű környezetben fekvő tó áraszt magából. Ha szerencsénk van még vadmadarakat is láthatunk, mert a tó sással és náddal benőtt, parkolófelöli részén a vízből kiálló hatalmat, kopasz fát igencsak kedvelik a gémek és más vízimadarak.

”Emberibb” időben főszezonban a parkolóktól nem messze álló lakókocsiból üdítőt és hotdogot vásárolhatunk (szinte minden évben változik a kínálat, lángos, hamburger is szerepelhet a kínálatban, de mindig van fagylalt és chipsek, csokik), a parttól távolabb, a fák alatt pedig padokat és asztalokat is találunk ha ott szeretnénk elkölteni az ebédünket.

A tó lassan mélyül, de a közepe tájékán már mély, a felnőtt lába sem éri az amúgy iszapos, kavicsos feneket. Ügyeljünk rá hogy a fürdőzők számára kijelölt részen maradjunk és ne zavarjuk a horgászokat! Ha viszont mi szeretnénk horgászni, akkor ehhez napijegy váltható (felnőtt: 1000 Ft, gyermek 500 Ft) legközelebb a Papp Csárdában, Máriaújfalun.
A tavat körbesétálni is érdemes, ehhez a parkolófelőli oldalon kicsit vissza kell sétálnunk az autóút mellett majd jobb kéz felől besétálni a fák közé, és átmenni a kis fahídon. Az ösvény nagyon szép részeken kanyarog végig, és a tó túloldalán, a töltésen keresztül lehet visszajutni a horgász- majd a strandrészre. 

Természetesen rengeteg kulturális látnivaló is van a környéken, Őriszentpéteren például Árpád kori templomot és Középkori téglaégetőt nézhetünk meg (nem is beszélve a lovaglási lehetőségről - kipróbált, ajánlom! ), Szalafő-Pityerszeren pedig ott a Skanzen ami remekül mutatja be az Őrség jellegzetes épületeit és betekintést enged a népszokásokba is (inkább nyáron ajánlom). Itt lehet látni például az általam fentebb említett "tókát" is, ami a jószág itatására(sőt, mosására és mosakodásra!) használt igen mély "gödör" amiben meggyűlik az esővíz. A tóka ugyan körbe van kerítve de azért gyerekkel odafigyelve menjünk csak a közelébe. A Skanzen mellett van egy kis szatócsbolt is, ahol nagyon szép kézműves termékeket lehet kapni, érdemes valami emléket vásárolnunk és van büfé is (a szörpöket ajánlom kipróbálásra!).

Ha időnk engedi mindenképpen látogassunk el a Hármashatárhoz, ami Felsőszölnökön található és a Magyar, a Szlovén valamint az Osztrák határ találkozási pontja. Magához az emlékműhöz hosszabb séta vezet, ez szerintem legalább fél-3/4 órát jelent(ha nem többet, régen voltam már), néhol az út meredek. Semmiképp ne kíséreljük meg az emlékmű megközelítését autóval mert az utat nagyon kimosta a víz. A séta közben érdemes figyelni a környező fákon a túrajelzéseket, mert az út bal oldalán egy helyütt egy kis ösvény vezet egy természetes forráshoz. Mi úgy tartottuk hogy szerencsét hoz ha iszunk belőle, szerintem megér egy kitérőt, a víz hideg és nagyon friss! Odafent padok és asztalok mellett pihenhetjük ki a sétát. Nyugodtan lesétálhatunk az osztrák és szlovén ösvényeken is, de ne felejtsük el a személyi igazolványunkat vagy útlevelünket magunknál tartani, mert bár odafent ez nem igazán érzékelhető, azért ez mégiscsak egy határátlépés lenne :)

Nem tudom most milyen a helyzet, de néhány éve a felfelé vezető ösvény körül az erdőben szögesdrót maradványok voltak szerteszét, akik kisgyerekkel utaznak erre fokozottan figyeljenek oda.

A környék egyik legnagyobb városában, Szentgotthárdon is találhatunk érdekességeket. A katolikus templomot és a várkertet is érdemes megnézni, de ne hagyjuk ki az úgynevezett "magtártemplomot" sem, amelyben jelenleg színház működik. Ezekről bővebb infó itt. Van Gotthárdon mozi is, de aki a puha és kényelmes "plázamozikhoz" van szokva az jobb ha kihagyja :) Aki a wellnessre és élményfürdőre vágyik annak sem kell messzire mennie, kajakozáshoz pedig ott a város folyója, a Rába.

Ugyancsak nagyobb kitérőt kell tennünk ha Velemért szeretnénk meglátogatni... de érdemes! Gyönyörű román kori templomában ma is tartanak misét és esküvőket is (például a bátyámé is ott volt :) ). Az épület belsejében fantasztikus freskók vannak, a templom egyik különlegessége hogy a reggeli fény úgy süt be az egyik kis kerek ablakon hogy a fénycsóva sorra végigjárja a falfestményeket.

Amit még nagyon érdemes megnézni, az Kétvölgy. A település, nevéhez méltón két völgyben fekszik, és megőrizte jellegzetes, hagyományos szórványtelepülés jellegét, tehát a házak, házegyüttesek elszórva fekszenek a dimbes-dombos tájon. Érdemes beülni egy kávéra (esetleg ebédre) a Vendvidéki Vendégházba mert nagyon hangulatos hely és szép a kilátás

Az Őrségben szinte egész évben - de legalábbis a főszezonban biztosan :) - vannak érdekes programok. Szecsi korábban már írt a Hétrétországról, ami augusztus 13 és 22 között kerül majd megrendezésre, de sokkal közelebbi időpont Pünkösd, amikor a Virágzás napjai háromnapos programsorozatai kezdődnek, elsősorban Őriszentpéteren és a környező településeken. Koncertek, színházi programok színesítik a kiállításokkal teli repertoárt. Június 24.-e és 26.-a között kerül megrendezésre az Őrségi Vásár. Ez alapvetően egy kézműves vásár, de az időtartama alatt persze vannak mindenféle kulturális és sportprogramok is. Korábbi években sajnos elment kicsit a "gagyi" irányába (fröccsöntött gyermekörömök és társaik) de tavaly megint hamvaiból éledt és ismét hangsúlyosabb volt a vásár kézműves jellege. Végül az Őrségi Tökfesztivált ajánlanám ami október 8-9.-én lesz Őriszentpéteren. Nevéhez hűen itt minden a tök körül forog,  de általában van játszóház és más színes program is.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe az én Őrségemről. De mégis inkább azt ajánlom, kóboroljatok. Kicsit tévedjetek el, keressétek azt, amit más talán nem lát meg, ami nincs az útikönyvekben. És hogy miért ezt a címet adtam az ajánlómnak? Amikor kisgyerek voltam úgy utaztunk, hogy ha valaki meglátott egy szép fát, hegyet, dombot, rétet, azt magáénak mondhatta. Persze nem lett igazán az övé, de a családon belül az az ő fája, hegye vagy - esetemben - rétje volt. Az Én Rétem Farkasfán van, és igazán szép. A Dombomon álló Fám tövéből nagyon szép kilátás nyílik rá.

Menjetek el az Őrségbe és fogadjatok ti is örökbe egy rétet. Vagy fát, dombot, folyót. De készüljetek fel hogy cserébe zálogba ott kell hagyni a szívetek egy részét :)