Tihany, Lóczy Lajos gejzírösvény

 A Belső-tó és a távolban a Balaton víztükre az Aranyház gejzírkúp tetejéről

Tihany látnivalóit nemcsak az apátság és a körülötte lévő Ősközség jelentik, a félsziget nagyobb része ma is gyönyörű, túrázásra kiválóan alkalmas természeti környezet. A legszebb helyeket, látnivalókat fűzték fel a

Lóczy Lajos gejzír-ösvény mentén.

A sétaút természetesen szakaszonként is bejárható, mi próbáltunk  egy kisebb részéből  körutat csinálni. Ez főleg a hegycsúcsok, gejzírkúpok mentén halad. 

Érdemes  az új látogató központnál kezdeni a kirándulást. Itt lehet parkolni és bent a 

Levendula Házban

filmvetítés  mutatja be a félsziget kialakulását, megismerhetjük azt a vulkáni tevékenységet, melynek folyamán kialakult a mai tájkép, a gejzírkúpok, kecskekörmök eredetét szemléletes, interaktív, gyerekek számára is érthető kiállítás mutatja be.

1952-ben itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete, 2003-ban az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek.

A félsziget alapját a Pannon-tenger üledékei, homok és agyagrétegek alkotják (ebből mosta ki a Balaton egykor a Congeria-kagylók héját, melyeket kecskekörömként ismerünk).

A pannon üledék fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, melyek a a több millió évvel ezelőtti intenzív vulkanikus működés eredményei. A félsziget peremén végigfutó magaslatok az egykori kalderaperemek maradványai, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben tavak jöttek létre. A bazalttufa rétegek formagazdagságát a kéregmozgások és az erózió együttesen okozták A tűzhányókat később hévforrások követték, melyek felfelé áramolva a mészkőből és homokkőből karbonátot, kovát oldottak ki és raktak le. Így alakultak ki a gejziritek, a félsziget híres gejzírkúpjai. Régen 150-nél is több volt, mostanra kb 60-80 van. A gejzirit ellenállóbb, mint a bazalttufa, így a legmagasabb részei a félszigetnek azok a részei maradtak, melyeket sapkaként forrásmészkő borít: Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, de a bencés apátság épülete is ilyen gejzirit tömbre épült.

A Csúcs-hegyről a kilátás keleti és nyugati irányba

Tourinform irodában lehet beszerezni az apátsággal szemben ingyenes füzetkét a tanösvény térképével és sok hasznos infoval.

Az ürge mező déli végétől indultunk a gejzírmező felé, tábla is jelzi az Aranyház gejzírkúpot. Kb 3 millió évvel ezelőtt a bazaltvulkánosság utóműködése során itt működött a legtöbb hévforrás. A forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a rátelepedett sárga színű zuzmótól kapta. Kicsit benőtte az erdő őket, de érdemes felmászni a sziklákra, csodás a kilátás róluk!

Gejzírkúp

 A távolban a Köröshegyi-völgyhidat lehet látni, ha sikerül a lombok között kikukkantani.

Árnyas fák alatt vezetett az út a túra első szakaszában

Jól jelzett ösvényen lehet haladni, egy ideig déli irányba, majd a félsziget széle mentén észak-nyugatra fordul az út, egészen a Csúcs-hegyig. A túra ezen szakasza árnyas fák alatt vezet, alig látni ki a lombok közül, csak ritkán lehet megpillantani a víztükröt.

A Nyereg-tetőn

Zuzmó a gejzírkúpon

A következő szakasz a Csúcs-hegy (a félsziget legmagasabb pontja, 232 m), Nyereg-tető, Apáti-hegy (216m), szerintünk sokkal szebb, már csak a kilátás miatt is. Itt inkább szubmediterrán jellegű, köves, sziklás gyepek, alacsonyabb bokrok, sok cserszömörce a jellemző. És persze a kifogyhatatlan kabóca cirpelés, a délszaki klíma hatására a hazánkban ritka nagytermetű óriás énekes kabócák nagy számban élnek itt: óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a  mannakabóca (Cicada orni).

Kabócák

Az Apáti hegy után kelet felé, majd déli irányba kanyarodtunk, a régi levendulás mellett, majd újból kelet felé szőlőültetvények között haladva értük el a Belső-tót.

Ha nagy a meleg, érdemesebb ebből az irányból indulni, így a reggeli hűvösebb időben járjuk be a naposabb részeket és mire nagyon tűz a nap, addigra már bent járunk a lombok alatt. Következőleg majd így megyünk!

Sok lepkét, virágot láttunk.