a mi hazaink II.

avagy

one more drink - in Panyola?

Újra szűkebb pátriám felé terelném Aki hagyja magát :))

Az idei program:

"Mintha hazajönnél!"

Ez a fesztivál mottója.

S mi abban a kivételezett helyzetben vagyunk, hogy tényleg "hazajárhatunk" barátnőmék szüleihez, Akik úgy fogadnak mint saját gyerekeiket.

Sose fogjuk tudni meghálálni Nekik!

"Berti Papa" még arra is hajlandó, hogy hajnalok-hajnalán magával vigye az én dumagép Hubámat horgászni.

Sőt általában halat is tudnak "felhajtani".

Ki-Ki a magához illőt: kicsit vagy nagyot:

(a mosolyt tessék figyelni!)

"Erzsike Mama" meg olyandeolyan ételeket, sütiket készít aminek párja nincs!

A fesztivál azért is fantasztikus, mert nincs bóvli - semmiből!!

Kézművesek vannak, nem kereskedők.

Csak "rendes" emberi étkeket ehetünk, amit -többek között- a helyi nyugdíjasklub tagjai készítenek szívvel-lélekkel és fantasztikus ízekkel.

Nem tudjátok milyen a kötött leves, tőtike, káposztás paszuly, lepcsánka?

Bánhatjátok, mert

ilyen:

vagy ilyen:

(A fotókat  a Panyola Gasztro-ról hoztam)

Ha étel és főzés és pálinka és Panyola, akkor még egy jó kis film is:

Most a Buday!

Az idén ráadásul ott lesz Fűszeres Eszter, Aki "majdnem szatmári" konyhát igér.

A fesztivál még azért is fantasztikus mert a pálinka is az!

überfasza és megalájk

hogy divatos legyen az ajánló :))

Szatmári szilva forever!!

Ráadásul testi közelségbe kerülhetünk a folyamattal:

itt:

Napközben megnézhetjük

(újra csak bizonyítandó, hogy mennyire "vizi ember" vagyok)

az Öreg-Túrt a főzdénél:

a Szamost:

és a Tiszát is:

Jókat kerékpározhatunk

- ha hozunk vagy kölcsönkérünk a helyiektől -

akár a Tisza-töltésen kiépített kerékpárúton:

vagy megállhatunk strandolni:

És a lényeg maga:

a

"határmenti világzene".

CSAK itt eshet meg olyan,

 hogy a koncert/ek végeztével még betérsz egy utolsó italra a színpad mögötti kocsmába,

ahol a fesziválozók, a helyiek és a fellépők is iszogatnak még,

ők természetesen hangszereik társaságában.

Aztán Valaki énekelni, na jó, inkább vonyítani kezd...

De ezt már rendes zenész nem tűrheti csak úgy, csendesen!

S mire kettőt pislantasz

- nem kell ecsetelnem ugye, hogy ilyenkor már elég lassan pillog az ember fialánya -

már került nagybőgő és cimbalom is!!!

Egy talpaltnyi helyiségbe, ami egyébként is tömve volt emberrel...

Mindenféle zenekarok tagjai olyan közös örömzenélést rendeztek... csoda hogy nem rúgták ki az emberek a ház oldalát :)

Itt a vége meg minden, aki nem hiszi járjon Maga utána.

Meg keressen engem is, hogy koccinthassunk egyet!

Először megyünk gyerek nélkül:)

U.i.:

Nagyon hiányos lenne az ajánlóm, ha a fesztivál "hivatalos" zenészeiről megfeledkeznék:

• a helyi citerazenekar olyan autentikus szatmárit játszik, hogy abba belefacsarodik a szív
• szittya népi rákkenróll nélkül meg mit se érne az egész!