Idézet:

Somvirág, somvirág, aranysárga a világ. / Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó: / fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni, /


árkon-bokron átal, háton hátizsákkal, / menni, mendegélni, este hazatérni: / fűzfalovam kocogva, fűzfasípom tutogva, /


somvirággal, kakukkfűvel, kakukkszóval, tele szívvel.


(Kányádi Sándor)

2011. május 12., csütörtök

Gyalogtúra a Jakab-hegyre


Szakítva a hagyományokkal, húsvét hétfőre gyalogtúrát szerveztünk kis családommal a nyugati Mecsekben található Jakab-hegyre. Kővágószőlősig autóval mentünk. Innét gyalogosan folytattuk utunkat vidáman tele energiával, lelkesedéssel.



Az erdő széli táblán ezeket a sorokat olvashattuk:

Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
Melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
És gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, és vagyok asztalod lapja,
Én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
A deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok házad ajtaja
Bölcsőd fája ...
... Koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem,
Hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!

Megszívlelendő......


Az első pihenő a jubileumi kereszt tövében:





A kereszt felállítására és felszentelésére 1934-ben került sor Csáki Benjámin kővágószőlősi pap emlékére. A kereszt azt jelképezi, hogy Jézus széttárja karját a falu felett.

Csáki Benjámin kővágószőlősi pap emlékére

A Mecsek oldalán, a Nászkövek felett,
Ott áll magányosan egy hófehér kereszt.
Már régóta ott áll, lehet ötven éve,
Mikor felhelyezték a Nászkő tetejére.
Itt lent a faluban , élt egy jámbor, jó pap,
Ki a mennyek felé mutatta az utat.

Minden jövedelmét a szegényeknek adta,
Sose volt még községnek ilyen jószívű papja.
Saját költségéből az Isten dicsőségére,
Keresztet állított a Nászkő tetejére.
Mondván, hogy a kereszt messzire látszódjon,
Aki reá felnéz Istenre gondoljon.
Szabó Ferenc




Utunk következő állomása a Babás-szerkövek, melyek érdekes formájú homokkő alakzatok. Évszázadok során a víz és a szél formálta ilyen alakzattá.









Legenda a Babás szerkövekről:

Jakab-hegy alján az egyik kis faluban élt két gazdag család. Egyszer betért hozzájuk egy koldus, de mindkét házból kizavarták, sőt még meg is verték! A koldus elátkozta őket. Azt mondta: "váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!"

Mindkét gazdának a gyermeke ugyanazon a napon ment férjhez. Az egyik lakodalmas család már visszafelé jött a Jakab-hegyi barátok templomából, amikor találkoztak a másik családdal, akik viszont felfelé tartottak. Pont ott volt a legkeskenyebb az út , de egyik sem akart kitérni a másik elől. Az örömapák egyszerre szólaltak meg: " Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk!"
És a násznép kővé változott! Még most is ott állnak.

A meredek kapaszkodó pihenésre késztetett bennünket.




A Babás szerkövek egyik legszebb és legnagyobb köve a Zsongor-kő.





A kilátó 540 méter magasságban van. Alatta százméteres mélység. Félelmetes! Mégis a csodaszép panoráma feledteti velünk a mélységet!

Zsongorkő legendája: 
Ollózva Kővágószőlős honlapjáról.

Bizonyosan lehet négyszáz éve annak
Mikor e vidéken más népek laktak
Ami akkor történt amit le akarok írni
Hogyha rá gondolok könnyeket kell sírni.

Egy hű szerelmespár élt ezen a tájon
Alig várták, hogy álmuk valósággá váljon.
Aztán egy bús reggelen gyász szállott a földre
Úgy látszott, hogy el kell válniuk örökre.

Portyázó törökök a faluban jártak
Egy falusi háznál szép leányt találtak.
Felvitték a hegyre, bezárták a várba
Itthon a hű párja őt hiába várta.

Nem volt a legénynek nappala, éjjele
Szomorúság, bánat szállt az életére.
Fenn a várban a leány szintén úgy érezte,
Hogy már csak bú s bánat lesz az osztályrésze.

Minden elmúlott nap volt egy örök élet
Nem bírja már soká, véget vet életének.
De szívét minden nap reményszikra érte,
Aki úgy szerette, talán eljön érte.

Egyszer egy éjszakán borzasztó idő volt
Villámok cikáztak, mennydörgött az égbolt.
Cikázó villámok futottak a földre,
Aki csak tehette elhúzódott félre.

A lánynak álom nem jött a szemére
A lassan lopakodva elindult az éjbe.
S mint egy mágnespatkó mely vonza mását,
Alighogy kilépett, ott találja párját.

Hozzá indult éppen, életét nem kímélve,
De hogy találkoznak azt mégsem remélte.
Átölelték egymást, csendben szótlanul
És gyorsan lépdeltek szinte hangtalanul.
A szökést a várban közben észrevették
És az eltűnt leányt mindenütt keresték.
Aztán szétfutottak szinte száz irányba,
S úgy találtak rá a lábuk nyomára.

A leány s a legény oly boldogok voltak
Egymás ajkára száz csókot csókoltak.
Úgy érezték, hogy  nincs már semmi hátra
A kezükben van már életük boldogsága.
Aztán hátuk mögött lódobogás hallik,
Hej éber az ördög az sosem alszik.
Ahogy hátranéztek, sok törököt láttak,
Akik a sűrű ködben szinte utat vágtak.

Már nem is volt kétség mi vár e párra,
Akik akkor értek egy szikla fokára.
Átölelték egymást a didergő éjben
S leugrottak onnan, le a sötét mélybe.

Ott a szikla alján halálukat lelték,
De a halálban is egymást ölelték.
Egyetlen fia volt a falu bírájának,
S szintén a leány is jó édesanyjának.

Nem hagyták ott őket a zordon erdőben,
Hanem eltemették csendes temetőben.
A fiú neve vala Zsongor Ernő
S a magas kőszikla azért lett "Zsongorkő".



Felérve a tetőre a Pálos-kolostor romjait tekinthettük meg.











A kolostor 1225-ben épült, 592 méter magasan fekszik. Bertalan Pécsi püspök Szent Jakab apostol tiszteletére építtette. Összegyűjtötte a Mecsekben élő remetéket , sitt a kolostorban helyezte el őket.. A pálosok jószágokat tartottak, növényt termeltek.Kőkerítést építettek, mesterséges tavat készítettek, melyet  az esővíz táplált, valamint a tó mellett  lévő ciszternából és kútból pótolták is a vizet. Gazdálkodásuknak busásan volt haszna, így a rablók elirigyelték javaikat, s kifosztották őket. A kolostor egészen a török hódoltságig működött. A kőkerítés maradványai és a tó a mai napig is láthatóak. 2007-ben a kolostor romjait helyreállították.
Érdemes ide látogatni, mindenkinek csak ajánlani tudom!


Íme egy fotó a sok-sok virágzó medvehagymáról:






A visszaút egy részén ilyen meredek sziklákon kellett lemásznunk. Csodálatos látvány a rózsaszín sziklaoldal, Sasfészeknek nevezték el.
Valamikor régen kőbányaként működött, a kő anyaga vörös homokkő.





Fárasztó, de tartalmas és gyönyörű napot tudhatunk magunk mögött.



3 megjegyzés:

  1. Kedves Nagymamis, nagyon-nagyon szeretjük a Jakab-hegyet! Köszönöm, h írtál róla! Nagyon jó kirándulóhely, mert kell egy kis erőfeszítés is, hogy feljussunk és élvezzük az egyedülálló látványt, de nem annyira kemény túra:)
    KÖszi!

    VálaszTörlés
  2. Mekkora munka volt ezt így összeállítani!! Ezer köszönet érte! Igazán vonzó úticél, bár az a kilátó..tériszonyos vagyok..

    VálaszTörlés
  3. M. Igazad van, csak kicsit fárasztó, de a látvány ami elénk tárul kárpótol mindenért.

    Tündérlátta aranyos vagy! Köszönöm.

    VálaszTörlés