Idézet:

Somvirág, somvirág, aranysárga a világ. / Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó: / fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni, /


árkon-bokron átal, háton hátizsákkal, / menni, mendegélni, este hazatérni: / fűzfalovam kocogva, fűzfasípom tutogva, /


somvirággal, kakukkfűvel, kakukkszóval, tele szívvel.


(Kányádi Sándor)

2011. október 28., péntek

Egy rendkívüli útiajánló

Márpedig azért rendkívüli, mert olvasnivalót szeretnék ajánlani főleg a gyermekes családoknak, de felnőttek részére is remek olvasmány.

A könyv pediglen: Nyulász Péter: Helka c. meseregénye. Végre egy varázslós, rejtelmes, tündéres, regés, mondás irodalmi alkotás, mely egy elfeledett magyar mondát dolgoz fel és gondol tovább.
A történetről, kritikákról kérlek itt olvassatok. Nálam szebben és kerekebben foglalják össze Helka erényeit.
Amiért ide feltettem: Olvasás után természetesen alig várjuk, hogy a Helka színhelyeit bejárjuk, hisz ezek valós, meglévő természeti adottságok, melyek itt Magyarországon, kézzelfogható közelségben találhatóak. A gyerekek számára különösen izgalmas, hogy a könyv borítóján szerepelnek a térképek, ezeket többször és alaposan átnézték már, nem tudnak betelni vele. Izgatottan kutatják a térképen megjelenő helységek eredeti, valós helyeit. Kisebb tananyagot kaptak földrajzból.
A természeti kincsek mellett a magyar vonatkozású nevek is szórakoztatják őket, és természetesen a könyv humora és története.
Jön karácsony, szerintem egy remek ajándék, ami tavasszal tovább gondolható remek túrákba! Jó olvasást és jó utat!!

2011. október 18., kedd

Kőhegy, Budaörs és Repülőmúzeum

Ismét egy fényképek nélküli bejegyzés következik. Ezt kérlek nézzétek el nekem, de három gyerekkel és jelenleg kismama-visszeres lábakkal minden plusz terhet itthon hagytam.
Nagyon régóta szemezünk a budaörsi Kőhegyen lévő kápolnával, de pont a kis távolság miatt mindig elmaradt a megmászása. Azonban a múlt hétvégén egyedül voltam a gyerekkel és a megtett kilométerek számától reméltem a minél nyugodtabb és derűsebb napot. Kapóra jött Túrakölyök remek leírása a Kőhegyről, így szombaton elindultunk, hogy a harcimacskákra hasonlító dedek, doromboló kiscicává változzanak, mire apa több nap után hazaér.
Bár a leírás nagyszerűen útbaigazítja az embert, én térkép és GPS nélkül egy darabig csak kóvályogtam Budaörs zegzugos utcáin. Aztán megláttuk a Kőhegy fogadót, és reméltem, hogy innen csak feljutunk valahogy. A valahogy be is jött, mert egy üres telken - bár tilosban -, de azért nekiálltunk a mászásnak. (Mivel tilos, ezért nem is határozom meg a pontos helyet.)
A terep nem lett volna nehéz, ha anya nem az utcai cipőjében van, és ha a 8 évesnek nem lett volna kegyetlen izomláza. A két fiú viszont nagyon bírta a "hegymászást". Főleg a középső, akinek nagylány híján nem volt konkurenciája, így ő volt a hős, aki felfedezi előttünk a terepet. A 3 éves is simán vette az akadályokat és élvezte, hogy néhol gatyaféken közlekedik.
Nagyon élveztük az őszi időt. A gyerekek rácsodálkoztak, hogy a Kőhegy két oldalán két világ van. A Kőhegy története lenyűgözte őket, többször kérték, hogy csakmégegyszermeséldel. Azt nagyon sajnálták, hogy a barlanglakás nem látogatható. Csudára izgi gondolat lehetett a számukra. A kisebb sziklák megmászása ugyancsak nagy öröm volt számukra. Ők még időztek volna és szívták volna magukba a helyet, de indulni kellett, mert az idő nagy úr.
Amikor porosan, szomjasan leértünk, jól esett nekik a meleg autóban a rövid pihenés.
Mivel a repülőgép leszállásig még volt egy apró idő, gyors körsétát tettünk a Repülőgép Emlékparkban. Figyelem!! Felkészületlen anyák, ne vigyék az érdeklődő fiúgyermeket ilyen helyre, mert nagyobb zavarba jönnek. Egy szó, mint száz. Ez bizony apás hely. Mert nekem hiába magyarázták meg fizikán és azóta 1000x, egyszerűen lenyűgöz, hogy ezek az oltári nagy vasak, hogyan maradnak fent a levegőben!! Egy szó, mint száz: hiányzott a hozzáértő magyarázat.

2011. október 13., csütörtök

Utazások

Kedves Blogolvasók!

Rendhagyó módon nem tájakat, városokat, falvakat stb. ajánlok mutatok be, hanem tájakat, városokat és falvakat, stb. kicsit másként. Nagy utazók, más országokban élők könyveit olvastam, s elárulom megfogtak a gondolataik. Gondoltam közreadom. Helyekről, néha országokról írnak, de a közös egy másfajta megközelítés, ami nem külső, hanem belső, néha a lélek legmélye. A szerzők nem magyarok, sajnos ilyen könyvek nem kerültek a kezembe vagy elkerültek. Fogadjátok most ezeket a gondolatokat elmélyüléssel, szeretettel!


Talán más a szavad, mint Rómáé – felelete Giulio.
Hogy érted ezt?
Nem tudtad? Ahhoz, hogy megérts egy várost és a lakóit, tudnod kell, mi a város szava.

Minden városnak van egy meghatározó szava, amely leírja az ott élők többségét. Ha az ember képes lenne a járókelők gondolataiba beleolvasni, észrevenné, hogy legtöbbjüknek ugyanaz a gondolat jár az eszében. Amire a többség gondol, az a város szava. És ha a te saját szavad, nem egyezik ezzel, akkor nem ehhez a városhoz tartozol.
Elizabeth Gilbert


Amikor ott van az ember valahol, megkezdődik az utazás a lélek mélyére – vagy nem. Valami sajátoddá teheti a tájat, az a bizonyos valami, amit semmilyen könyv lapjain nem fogsz megtalálni. Lehet, hogy valami egyszerű dolog, mint pl. az a fény, amelyet az egymásba karoló három nő arcán láttam, amikor a késő délutáni nap besütött a Rugapianára. Olyan volt az a fény, mint az áldás. Azt akartam, hogy az én bőrömet is ilyen fény melegítse.
Frances Mayes


Ahhoz, hogy egy hely valódi arcát megismerhessük, el kell rugaszkodnunk az érzékeink által sugallt benyomásoktól, s a színfalak mögé kell néznünk….. Csak így szívhatjuk magunkba a hely esszenciáját.
Az utazás nem más, mint előkészület az élmény befogadására. Aki túl gyorsan éri el célját, az hajlamos lehet arra, hogy lebecsülje azt, és sekélyebb megértésre tegyen szert.

Ahhoz hogy valaki megértse (egy ) téren zajló eseményeket mindenekelőtt hátat kell fordítania a gondolkodás révén történő ismeretszerzésnek. Meg kell tanulnia felfogni a tér nyers, szabadon áramló energiáit, amelyek nem a szemen vagy a fülön át  hatolnak a fejbe, hanem beívódnak az ember bőrébe.

Az igazi utazás sosem merülhet ki abban, hogy csupán a nevezetességeket tekinted meg, hogy az emlékeikkel hazatérve elkápráztasd a barátaidat. Magányos, egyedül töltött esték nélkül, amikor azért epekedsz, bár lennél inkább máshol, nem lehet teljes értékű egyetlen utazás sem. Ezek a pillanatok sokkal értékesebbek, mintsem azt gondolnánk. Részben rejtegetnivalók, másrészt büszkeséget fakasztanak, de mindenképpen olyan közeli útitársak, amiket szívéhez szorít a vándor.

Apám egy országot leginkább a meséiből szeretett megismerni. A mesék sajátos módon ragadnak magukkal - szokta volt mondani, színes történetikkel szórakozást nyújtanak, de közben önismeretre is tanítanak. Hallgassátok a meséket, hasznos vezérfonallal szolgálnak az élethez.
Tahir Shah

2011. október 9., vasárnap

Walter vendéglő - Perbál

Nagyon régen jelentkeztem a blogon és az idei ősz, jövő tavasz nem is a nagy túrákról, jövés-menésről fog szólni. Most jól esik, ha végre pihenhetek, ha nem kell lótni-futni, ide-oda rohangálni. Ennek megfelelően most egy ülős bejegyzéssel jelentkezek. No és ne csak üljünk, együnk is:-)
A férjem nagy haspók, szereti a gasztronómiát és persze a hasát. Így amikor meglátta az újságárusnál a Népszabadság kiadványát a 100 legjobb magyar étterem címmel, meg kellett vennie.
Örömmel tapasztaltuk, hogy szűkebb környezetünkből is bekerült étterem a legígéretesebb vidéki étterem cím  alatt. Így egyik vasárnap - amikor lusta voltam főzni átutaztunk Perbálra a Walter étterembe.
Perbál egy csendes, kicsi falu Zsámbék mellett. Az étterem a falu főutcáján a Közösségi ház mellett egy csodaszép épületben van.
Története és tulajdonképpen minden fontos a honlapon elolvasható.
Ami számunkra fontos volt, hogy az épület és a kert csodaszép, nagy nyugalom van - köszönhető, hogy amikor ott voltunk nem sok vendég volt. Az első rész az étterem, aztán hátrébb van egy különterem, amely gyerekes családoknak ideális. Eldugott, így nem kell fészkelődni, ha a gyerekek hangosabbak és a játszósarok rengeteg játékot tartalmaz, így nyugodtan lehet elfogyasztani az ételt. A kertben gyerekjátszó, így itt is nyugodtan lehet családosan étkezni.
A háznak van saját bora, ami V. szerint nagyon kellemes.
Az étlapot Ruprecht László kreatív séf  állította össze. Szemre ingerlő finomságok sorakoznak benne.
Mi kértünk előételt, bár a házban eleve szolgálnak fel egy kis kolbászos, kacszsíros, sonkás tálat, csudára ínycsiklandó tökmagos, teljes kiőrlésű és fehér kenyérre.
Borban abált kacsamáj, töpörtyűs kacsazsírral, mézes borsziruppal előétel V.-t teljesen levette a lábáról. Omlós finomság, de vigyázni kell vele, mert hatalmas adag, így a kisebb gyomrúak könnyen jóllakhatnak vele.
A levesek és főételek szintén kiválóak, de hatalmas az adagok. A Rozmaringos mangalica szűz napi főzelékkel tökéletes, de az általam megkóstolt fogas is remek eledel. Nem próbálom leírni, mert szakmai szemmel erősen bele lehetne kötni az írásomba.
A gyerekek túrógombócot ettek, ami 3 hatalmas maroknyi gombóc, így nekünk is bőven jutott desszert. Azért még a kiadvány által megemlített házi krémesre beneveztünk. Én így szeretem. Ne szálljon a krém, hanem legyen benne anyag.
Az étteremben van napi menü, ami talán megfelelőbb táplálék a kerékpárosok és napi betérők számára.
Kiszolgálás: 5
Ár-érték: 5
Drágaság: 4
Környezet: 5


(Elnézést a betűháttérért, nem tudom kivenni...)